Nádas világa - a Nagy-tó

A profi fotós bármiről tud jó képet csinálni, az amatőrnek és kezdőnek - mint nekem - olyan helyet kell keresnem, ahol sok az impulzus. 
Erre nincs alkalmasabb hely a környéken, mint a Nagy-tó és környezete.
A tó a nádassal biztosítja a madarak változatosságát, a part menti növényzet a rovarokat, a vízi madarak közelsége a ragadozókat, mint például a róka, valamint a körülölelő rét és mező a szebbnél szebb virágokat.
A fotózás szinte ugyanazt az adrenalin löketet adja, mint a vadászat: a nádas széli bokrokban órákat várni, térdepelni szúnyog-felhőben, hogy a lehető legközelebbről készülhessen egy jó kép. Kézben a kamerával feszülten várni és közben körbe-körbe figyelni a környezetet, a hangokat, honnan várható esemény és mindeközben ügyelni a beállításokra, mert ha jön valami (és ha jön, akkor villámgyorsan jön), akkor a módosítgatásokra nem sok idő van.
Általában RAW-ban fotózok, de tekintve, hogy a Canon EOS 550D nem túl gyors sorozatban és ebben a formátumban alig tud egy pár képet egymás után, ezért ilyen esetekben a JPEG formátumot használom. Ettől gyorsabb nem lesz ugyan, de legalább sok képet lehet ellőni egyhuzamban. Ekkor a fehéregyensúlyt igyekszem pontosan beállítani és nem az automatikára hagyni.
Meg kell jegyeznem, hogy a Sigma 150-500 nem túl erős az autófókusz vonatkozásában, kimondottan idegesítő, hogy az ember lemarad a jobbnál jobb helyzetekről, mert nem bír élesbe állni a gép. Véleményem szerint érdemes - ha van rá mód - inkább nagyobb összeget összerakni egy jobb objektívért (nem kevéssel többet!).
Virágok fotózásánál a legalattomosabb ellenség a szél: egymás után jó néhány napon keresztül voltam különböző helyeken, de egyszerűen hihetetlen, hogy nincs olyan nap, amikor ne fújna. Pedig ha az ember viszonylag nagy mélységélességet akar kevés fényben, például naplementekor, akkor lassabb zársebesség kell  és ez a bemozdulás veszélyével jár szélben.

Gácsér portré

Riadt menekülés

Landolás

Szitakötő a nádas szélén

Róka koma kacsa lesen

Naptól izzó fák

Kócosok

Mező a fényben

Kökörcsin mező

Madárraj sziluett

Portyázik a róka

A képeken látható rókát láttam már korábban. A kocsihoz való gyaloglás közben vettem észre újra és úgy éreztem, útja a már korábban látott hely felé vezet. Ő azonban nem így gondolta és folyamatosan előttem haladt, nem tudtam megközelíteni. Habár a szelem jó volt, de a különböző kis tavak és nádasok miatt nem tudtam elé vágni és a küzdelem vége az lett, hogy észrevett.
Nem fogom ennyiben hagyni, remélem rövid időn belül meg lesz a portréja.